Figaro
Ha csomókban hullik a haj
A hajunk problémái sok mindent elárulnak egészségi állapotunkról. A haj ritkulása utalhat hormonális zavarokra, elégtelen vitaminbevitelre, egészségtelen táplálkozásra vagy akár a fogíny gyulladására is.
Nem árt odafigyelni a hajhullásra, hogy orvosolni tudjuk az esetleg a háttérben meghúzódó valódi betegséget. Annál is inkább, mivel a hajproblémákkal orvoshoz fordulók száma az utóbbi két évtizedben a kétszeresére nőtt, a kopaszodás pedig már mindkét nem esetében korábbi életkorban elkezdődik.
Vitaminok, nyomelemek nélkül
Naponta 60- 100 hajszál elvesztése természetesnek mondható, ám ha ennél többet találunk a fésű fogai közt, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz a problémával! Természetesen kóros hajhullásról csak abban az esetben beszélhetünk, ha huzamosabb ideig veszítünk nagyobb mennyiséget hajkoronánkból.
A diffúz, egyenletes hajhullás a legtöbb esetben megállítható a kiváltó ok feltárásával és megszüntetésével. Ha a szőrtüszők nem pusztultak el, akkor az elvesztett hajszálak képesek újra kinőni.
A diffúz hajhullás leggyakoribb oka a táplálkozási hiánybetegség, vagyis a vitaminok és a nyomelemek nem megfelelő mennyiségű bevitele. Jellemzően a téli időszak bekövetkeztével kezd növekedni az elvesztett hajszálak száma, mivel ilyenkor kevesebb friss zöldséget-gyümölcsöt fogyasztunk, és a nap sugarai is kevesebbszer érik testünket. Legtöbbször az A- és a B-vitamin csökkenése váltja ki a hajhullást, ezek szedésével mérsékelhetjük a kopaszodást. Amerikai felmérések azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a D-vitamin alapvető hiánya is előidézheti a haj ritkulását. A D-vitamint megkötő receptorok (Vitamin-D-Receptor; VDR) az egész testben, így a bőrben és természetesen a fejbőrben is megtalálhatók, így amikor D vitaminból kevés jut a szervezetbe, azt a szőrzetünk, így a haj is megsínyli.
A nyomelemek közül a vas, a szelén és a cink hiánya a legkritikusabb a haj szempontjából. Utóbbi nem csupán a téli hónapokban okoz problémát, hanem a rossz, egyoldalú diéta és a kevés vörös húst tartalmazó reformkonyhára való áttérés következtében is kialakulhat. Mivel többnyire tél vége felé kezdenek az emberek keserves fogyókúrákba az ünnepek alatt felszedett plusz kilók ledolgozása érdekében, ezért az így kialakuló hajhullás gyakran tavasz idejére esik. Óvakodjunk tehát az ilyen fogyókúráktól, és igyekezzünk minél többféle ételcsoportot fogyasztani, főként sok növényi eredetű élelmiszert!
A férfi hormon a felelős
A hormonális eredetű hajhullás leginkább a hölgyek körében fordul elő. Főként a 30-as éveiket túllépők veszélyeztetettek ilyen szempontból, hiszen ekkor a hormonháztartás egyensúlya felborulhat, ami roppant kellemetlen tünetekkel jár. Egyfelől a testszőrzet a lábon, az ajkak felett és az intim területeken megerősödik, míg a haj fokozatosan ritkulni kezd, főként a fejtetőn. Ennek kiváltó oka a magasabb tesztoszteron (férfi hormon) szint, amelynek termelődése a petefészekben és a mellékvesekéregben kezd növekedni. A folyamat egy egyszerű hormonteszt segítségével kimutatható, és bár elsőre ijesztőek a tünetek, de a probléma a fölös tesztoszteron lekötésével könnyen orvosolható. Akár az egyszerű fogamzásgátló szerek szedése is sokat segíthet, de serdülőkortól a klimaxig speciális gyógyszer is van erre. A legyezőpálma kivonatot tartalmazó kapszula szedésével szintén nagymértékű javulást figyelhetünk meg.
A hölgyek esetében azonban nem csupán a magas tesztoszteron szint, hanem a pajzsmirigy hormonok alacsony termelődése is vezethet a haj ritkulásához. Amerikai felmérések szerint a hölgyek kopaszodásáért közel 15 százalékban a pajzsmirigyhormonok felelősek, ami főként a vörös hajúakat veszélyezteti. A pajzsmirigyhormonok a sejtek növekedésében és működésében játszanak nagy szerepet, és amennyiben szintjük lecsökken, az a hajszálak növekedésének lassulásához és a haj ritkulásához vezet (rengeteg egyéb súlyos következményük mellett).
A férfiak esetében sajnos a helyzet sokkal súlyosabb, hiszen az amerikai James B. Hamilton már az 1940-es évek elején rájött, hogy a herékben és a mellékvesekéregben termelődő tesztoszteron a fő oka az erősebbik nem fokozott hajvesztésének. A tesztoszteront bizonyos enzimek Dihydro-tesztoszteronná (DHT) alakítják át, ami sokkal erősebb a tesztoszteronnál. A DHT az androgén receptorokhoz kapcsolódik, melyek a szőrtüszők sejtjein találhatóak. Az érzékenyebb hajtüszők a DHT hatására elkezdenek sorvadni, a fej egyes területein megszaporodnak a faggyúmirigyek, a hajhagymák működése pedig leáll. A férfiak fejbőrén a patkó alakú területen a hajszálak ellenállóbbak a tesztoszteronnal szemben, ezért figyelhető meg a férfiak esetében ez a jellegzetes kopaszodási forma.
Természetesen nem csupán a DHT tehető felelőssé a kopaszodásért, mivel az öröklött genetikai adottságok, illetőleg az életkor is nagyban befolyásolja a hajritkulás mértékét. Akár már a pubertáskor végén megfigyelhetők a tünetek, leggyakoribb azonban, hogy a 20-30. életév között jelentkeznek a halántéktájon és a homloknál. Az ilyen típusú kopaszodás esetében leginkább külső kezelést szoktak alkalmazni, melynek lényege a vitaminok bevitele, a fejbőr vérkeringésének fokozása és a hajhagymák anyagcseréjének és oxigénellátásának javítása.
Hullik a haja? Irány a fogorvos!
A testben lévő gyulladások (krónikus epegyulladás, nőgyógyászati probléma, krónikus mandulagyulladás, idült mandulagyulladás, prosztatagyulladás) szintén a haj ritkulásához vezethetnek. Amennyiben ezeket az általában rejtett gócpontokat megtaláljuk, akkor annak orvoslásával a haj általában visszanő. Ezekben az esetekben általában a haj minősége is romlik, a megmaradó hajszálak vékonyabbak, töredeznek, fénytelenek.
A zónás hajhullás, vagyis az alopecia areata során az emberi testről gyors ütemben, foltokban kezd kihullani a szőr (főként a fej és az arc területéről), és átlagosan minden 1000 emberből 1-et érintő. Az alopecia egyfajta autoimmunbetegség, mely során az immunrendszer a saját testszövetek, jelen esetben a haj ellen védekezik, ami a testszőrzet megritkulását eredményezi. Ennek során kihullik a haj, a szőrzet, de akár a szempilla is. Az alopecia gyógyításának fontos első lépése lehet a szervezetben lévő gyulladási gócpontok megkeresése és orvoslása, amivel a folyamat visszafordítható (sok esetben pár hónapon belül visszanő az elvesztett haj). Ennek tükrében pedig ajánlatos fogorvossal is megvizsgáltatni magunkat ilyen típusú hajritkulás esetén, hiszen a fogászati panaszok és az íny gyulladása igen gyakori betegség.
Egyéb okok: terhességtől a sugárzásig
Az említetteken kívül változatos betegségek és környezetei hatások vezethetnek a haj ritkulásához. Az egyik, és talán a legfontosabb ilyen, a stressz (illetőleg a stresszel járó szituációk során megnövekedő kortizol, vagyis stressz-hormon szint), ami komoly problémákat képes okozni. Huzamosabb ideig fennálló stressz következtében ugyanis a hajhullás is tartósabb lesz, ráadásul a két folyamat gerjesztheti egymást, hiszen a mosdókagylóban felfedezett hajszálak tömkelege további erősítheti a lelki feszültséget a betegben. Ami természetesen csak újabb és újabb hajszálak elvesztéséhez vezet. Az egyszeri, váratlanul bekövetkező lelki megterhelések is okozhatnak fokozott hajhullást, ám ezek általában rövid időn belül megszűnnek.
Átmeneti hajhullással járnak még a magas lázzal kísért fertőző betegségek (pl. influenza, tüdőgyulladás), a súlyos műtétek, balesetek, melyek során leáll a normális hajképződés.
Az átmeneti típus legismertebb formája a terhesség, szülés vagy szoptatás idején kialakuló hajhullás. A szoptatás befejezését követően a hajszálak néhány hónap alatt visszanőnek.
A hajhullás ritkább okai lehetnek mérgezések, vagy akár sugárzás is, de ugyancsak fontos megemlíteni a napi tisztálkodással együtt járó károsító hatásokat. Bizonyos esetekben ugyanis a samponok, hajbalzsamok ronthatnak a haj állapotán, és csak ritkán segítenek a kezelésben. Szerepük inkább a kísérő jelenségek (zsírosodás, korpásodás) csökkentésére korlátozódnak. A túl sokféle és nem megfelelő minőségű hajápoló szer használat roncsolhatja a hajszálakat és a hajhagymákat, ezért fokozottan ügyeljünk arra, hogy mivel ápoljuk fejünk koronáját.
